Veszélyes / Dangerous

Madarak

Óriásvöcsök, paradicsompapagáj, rózsásfejű réce, vándorgalamb...

Pár tagja annak a hosszú listának, mely a mára már kihalt állatfajokat veszi sorra.
De hát végül is kit érdekel? Kinek hiányzik? Őszintén, a napi fennmaradásért, önmagunk megvalósításáért vagy éppen a nihilért küzdve melyikünknek jut eszébe a paradicsompapagáj?
A NATGEO-n megnézem, elég is. Hajtogatok egyet papírból, had lássa a fiam, unokám milyen volt egy daru!

Csak sör, csipsz, bizsu, tv és internet legyen. Az igazán hosszútávú és fontos dolgok ugye.
Mert a fejlődésre szükség van, a fogyasztásra szükség van, teljesen mindegy milyen áron.
Ilyen világban élünk na! Instant belénk sulykolt minőségi élet, mert "megérdemled", "törődj magaddal". A többi le van szarva. Bár nem kérjük de jár a rák, asztma, allergia bármi más is, árukapcsolás okosan, apró betűs rész nélkül.
Ha kevés a rákos vagy aidses, jöhet egy kis H1N1 vagy háború.
Sokan vagyunk leszünk, a víz fogy, a nyersanyagok fogynak, valahogy csak fenn kell tartani még pár évtizedig egy túlhajszolt és cserélődő fogyasztói társadalmat kérem szépen. Természetes szelekció, kis rásegítéssel. Járulákos veszteség, a közösség érdeke, az emberiség érdeke.
Mert legyünk végre realisták és lássuk be, minden a fajunk érdekében történik!

A körülöttünk lévő bölcső pedig amibe születtünk, darabjaira hullik. Elemésztjük, elemésztetik velünk a "percbárók". Járulákos veszteség, a közösség érdeke, az emberiség érdeke.

Lehet hogy az utolsó veszélyeztetett állatfaj a földön az ember lesz?

A teremtés káosza

"Kezdetben vala a rend és a csend. Kezdetben vala a semmi. Aztán valahonnan felbukkant egy pont ami növekedni és terjeszkedni kezdet a semmiben miközben felcsendült a szférák zaja.
A szikrázó szinek és örvénylő formák keveredéséből egyszer csak előbukkant egy kopasz, egyszemű, fehér bőrű, európid ember.
Miután gyomra tartalmát kiürítette a fekete térbe, sorra a következőket gondolta:
Soha többet nem eszek utazás előtt rántottát. 3,67. Remélem kikapcsoltam a kávéfőzőt. Már megint rossz címre küldtek...
Az egyre tágoló pontocska hirtelen összezsugorodott magába szippantva az egyszemű férfit.
Ezután azonban nem volt többé rend és csend. A színek és formák elszabadult kavalkádja végighömpölygött a semmin és a semmi többé már nem volt semmi. Új színek és formák indukálodtak, új zajok gerjesztődtek az euforikus gyönyörökön át egészen a fájdalmas eszmélésekig.
És az elemek izgatott kiváncsisággal, dermedt rémülettel formába öntődtek és alászáltak a semmibe..."

A teremtés káosza
William John Godwell

Porból porrá...