2010. szeptember 4., szombat

Távolságok





Néha olyan közel kerülünk egymáshoz hogy összeér a testünk. Néha pedig olyan távol hogy a csend súlyos barikádot emel közénk. A felhők is hitetlenkedve nézik kényszerű évődésünk majd gyorsan tovasuhannak...
Az idők lassú sétányán közeledem feléd.
Mint mohó szerető körbeölel a szél, öléhez szorít a víz. Az elemek vágyódása egyszerre hoz össze minket újra és választ is szét újra...

1 megjegyzés: