2011. január 17., hétfő

Élettér / Living space





Burokból születve látjuk meg a világot, sötétből sziporkázó neonfénybe.
Később kockákba, téglalapokba rejtőzünk el minden / mindenki elől.
Aki szerencsés, magáénak tudhat 5x5-t.
A még szerencsésebbek 6x10-t birtokolnak vagy még többet is, a sors kegyeltjei még 2x5-s kifutóra is szert tehetnek. Méhkas szerű városi állatkertek, emberi vadrezervátumok városok peremén.
Civilizált élettér, dobozból dobozba, dobozból csőbe, csőbe húzva...

A csőbe húzott napfény néha beköszön: Helló!
Kizárjuk mogorván de vágyjuk is a napot és a szelet, mert két doboz között a szabad ég is csak villanásnyi opció, bit-nyi döntés: igen vagy nem.
Ami fontos dobozban, ami nem fontos dobozban, nyit-zár, enged, tilt, elvesz, betesz, csodás koreográfia?! Végül úgyis magunkat csomagoljuk be.

Küszöb-elmélet? Megvan? Roppant egyszerű. A küszöbön vagyis a dobozon túl NINCS SEMMI de semmi! Sűrű estébe zárva a föld is csak egy doboz, benne kisebb dobozokkal, matrioskák gyanánt egyre lejjebb, egészen a koporsóig.

A dobozon túl nincs semmi. A dobozban sincs semmi. Ami érzékelhetővé válik csak viszony kifejezés, szemantikai illúzió a bentre és kintre.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon filmes fílinges..és ettől annyira szimpatikus!

    VálaszTörlés
  2. baromi jó kép!
    a gondolataid nagyon szépek.

    VálaszTörlés
  3. nekem is filmes érzés. elgondolkodtató, átérezhető. jó!

    VálaszTörlés
  4. Üdv ismét Péter! Örülök hogy visszatértél!

    VálaszTörlés