Gubóba raktuk és elzártuk a Hercegnőt, messze és mélyre. Talán önzésből, talán féltésből, talán mindkettő, talán egyik sem. Ott ahol ő él, lassabban telik az idő, a színek szivárvány spektrumából is csak egy szűk tartomány képes áthatolni az ágas-bogas védőhálón.
Tilos minden ami szúr, fáj, éj, kék és nyomorúságos. Tilos minden ami szabad, tilos minden ami más és másé.
Egyszer talán amikor a gubó megreped és önnön gondolatunk bábja, szabadságát ünnepelve megkezdi rövid pillangólétét majd nem lehet mit tenni. A tüskés éjjel megostromolja és lassacskán beveszi a tiltott vágyak erődítményét felszabadítva annak összes lakóját...
De még nem jött el az idő. Nem most.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése